MI A HELYI IPARŰZÉSI ADÓ TÖRVÉNY SZERINT AZ ADÓ ALAPJA? HOGYAN KELL KISZÁMOLNUNK?
Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve
- az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével
- az alvállalkozói teljesítések értékével,
- az anyagköltséggel,
- az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.
Ahhoz, hogy pontosan ki tudjuk számolni az adó alapjának összegét, tudnunk kell pontosan a fogalmak jelentését.
AZ ADÓ KISZÁMÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES FOGALMAK JELENTÉSE
nettó árbevétel:
A számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyéni vállalkozók esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege)
-csökkentve a jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel,
-a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt jövedéki adó összegével,
-továbbá a regisztrációs adó, népegészségügyi termékadó összegével, feltéve, ha az így elszámolt regisztrációs adó, népegészségügyi termékadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte,
-valamint a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegével.
Kisadózó vállalkozás bevétele:
a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt, valamint az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg azzal, hogy nem bevétel
-az áthárított általános forgalmi adó ( ÁFA),
-az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel).
Eladott áruk beszerzési értéke:
a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások ( pl. gazdasági társaságok) esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak beszerzési értéke.
Pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók ( egyéni vállalkozók) esetében:
-A tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás,
-csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével,
-növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével.
Ezért egyéni vállalkozók esetén nagyon fontos 12.31-én leltárt készíteni, mert az iparűzési adó kiszámításához szükség van rá. Mellékesen jegyzem meg az szja bevallás tájékoztató sorai között is szerepeltetni kell.
Anyagköltség:
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások (pl. gazdasági társaságok) esetében a vásárolt anyagoknak anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke.
egyéni vállalkozók esetében:
-A tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás
-csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékével,
-növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével.
Közvetített szolgáltatások értéke:
az adóalany által saját nevében vásárolt és a megrendelőjével írásban rögzített szerződés alapján, a szerződésben
meghatározott módon, akár részben, akár egészben, de változatlan formában továbbértékesített szolgáltatás értéke. A levonhatóság feltétele, hogy a közvetítés lehetősége az írásos szerződésből kiderüljön, illetve a számlán feltüntetésre kerüljön a közvetítés ténye.
Alvállalkozói teljesítések értéke:
az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával írásban kötött vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll.
A fentiekből következően tehát az alvállalkozói teljesítménynek is be kell épülnie a vállalkozásunk tevékenységébe. Ebben az esetben továbbadásnak nem kell feltétlenül változatlan formában történnie.
Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően meg kell osztania. Erről írok egy kicsit később.
Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.
ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG ESETÉN AZ ADÓ ALAPJÁNAK EGYSZERŰSÍTETT MEGHATÁROZÁSA
Abban az esetben, ha a vállalkozás nettó árbevétele adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – nem haladta meg a 8 millió forintot,választhatja azt a lehetőséget, hogy a nettó árbevétel 80%-a után fizeti meg az adót.
Az adó alapjának ezen meghatározása adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál. Tehát ezt nem kell előre bejelenteni, a HIPA bevallás első oldalán kell jelölni, hogy a 80% alapján szeretnénk az adót megfizetni.
ÉS itt érdemes számolni:
Optimalizálni tudjuk az adót azzal, ha kiszámoljuk nekünk melyik a kedvezőbb mód. Számoljuk ki a fentebb írtak alapján az adóalapot. Abban az esetben ha nincs sok költségünk, lehet jobban megéri a nettó bevétel 80%-a után megfizetni az adót. És mivel ezt év záráskor is eldönthetjük, hogy tételesen számolunk-e el, vagy a 80%-kal kevesebb adó jön ki, a két mód közül azt válasszuk, ami számunkra kedvezőbb.
KATA ADÓZÁSÚ VÁLLALKOZÓ 3 MÓDSZER KÖZÜL IS VÁLASZTHAT:
-nettó bevétel csökkentve a fentebb felsorolt költségekkel
-nettó bevétel 80% után
-és választhatja a tételes adót.
AZ EGYES TELEPÜLÉSEKEN BEVEZETETT HELYI ADÓK MÉRTÉKE, ILLETVE A MENTESSÉGEK
https://hakka.allamkincstar.gov.hu/
