Mai bejegyzésemben az SZJA adóalap – kedvezményekről olvashattok, az első házasok kedvezményéről ,a súlyos fogyatékos kedvezményről, a családi kedvezményről, valamint a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményéről.
Első házasok kedvezménye
- Jogosult az a pár, aki december 31-e után kötött házasságot, és a házas felek valamelyike az első házasságát kötötte.
- A házastársak együttesen jogosultsági hónaponként 33 335 forinttal csökkenthetik az összevont adóalapjukat, ez havonta – Ft adókedvezményt jelent
- Jogosultsági hónapként a házasságkötést követő hónaptól legfeljebb 24 hónap vehető igénybe.
- A kedvezmény tovább érvényesíthető akkor is, ha a házaspár a 24 hónap alatt családi kedvezményre válik jogosulttá, nem zárja ki a kettő egymást
- Nem érvényesíthető tovább a kedvezmény, ha a 24 hónapos időtartamon belül a házasság felbomlik (az egyik fél meghal), vagy felbontásra kerül (a házas felek elválnak).
- A kedvezményt a házastársak az összeg megosztásával közösen is érvényesíthetik.
- A kedvezmény igénybevételének feltétele a házastársak adóbevallásukban tett nyilatkozata, amely tartalmazza a másik fél adóazonosító jelét és azt, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe vagy a kedvezmény megosztására vonatkozó döntésüket.
- A kedvezmény akkor is jár, ha a házasság megkötésekor a házastársak bármelyike, vagy az élettársi kapcsolatukból született közös gyermek után mindketten már jogosultak voltak családi kedvezményre. Nem zárja ki a kedvezmény érvényesíthetőségét az sem, ha a házastársak bármelyike nevelőszülőként vagy nevelőszülő házastársaként válik családi kedvezményre jogosulttá.
- Ha valaki négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, első házasok kedvezményét és családi kedvezményt is érvényesít, akkor az összevont adóalapját először a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével, ez után az első házasok kedvezményével, végül pedig a családi kedvezménnyel kell csökkentenie.
Családi kedvezmény
Kedvezményezett eltartottanként havonta
- egy eltartott esetén 66 670 forint,
- kettő eltartott esetén 133 330 forint,
- három és minden további eltartott esetén 220 000
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult
- aki gyermek után családi pótlékra jogosult, továbbá házastársa, aki vele közös háztartásban él, de családi pótlékra nem jogosult
- a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa,
- a családi pótlékra saját jogán jogosult személy
- a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély
- jogosult a szülővel együtt élő élettárs is, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja.
Kedvezményezett eltartott
- az, aki után családi pótlék jár,
- a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
- az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
- a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
Eltartott
- a kedvezményezett eltartott,
- az, aki a családi pótlék megállapításakor figyelembe vehető
Jogosultsági hónap az a hónap,
- amelyben a családi pótlékra való jogosultság fennáll,
- amelyben a rokkantsági járadékot folyósítják,
- amelyben a várandósság az orvosi igazolás alapján legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.
Kedvezmény megosztása:
Ha a családi kedvezményre egy magánszemély jogosult, az őt megillető kedvezményt megoszthatja a vele közös háztartásban élő, nem jogosult házastársával, élettársával, ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni.
A családi járulékkedvezmény
Ha a családi kedvezményre jogosult, biztosított személy által megszerzett, összevont adóalapba tartozó jövedelem nem fedezi a családi adókedvezmény teljes összegét, a fennmaradó összeg 15 százaléka után további kedvezmény vehető igénybe.
- június 30-ig a 7 százalékos egészségbiztosítási járulék valamint a 10 százalékos nyugdíjjárulék terhére,
- július 1-től pedig a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék, vagy – társadalombiztosítási járulék fizetésére nem kötelezetteknél – a 10 százalékos nyugdíjjárulék terhére lehet családi járulékkedvezményt érvényesíteni.
Családi járulékkedvezményt az adómentes bevételekből, mint pl. gyes, gyet, ápolási díj, nem lehet érvényesíteni. Jogosult azonban a kedvezmény igénybevételére, ha az adóévben adóköteles juttatásban pl. csed, gyed részesült.
Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye:
A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét (NÉTAK) az összevont adóalapba tartozó egyes jövedelmekre érvényesítheti az arra jogosult anya, minden más kedvezményt megelőző sorrendben.
A jogosult a kedvezményt értékhatár nélkül veheti igénybe a minden jogosultsági hónapban megszerzett, a kedvezmény alapját képező jövedelmére.
A kedvezmény igénybe vehető már év közben, az adóelőleg megállapításakor, vagy év végén az adóbevallás benyújtásakor.
Ki minősül négy vagy több gyermeket nevelő anyának?
- aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermek után
- a) családi pótlékra jogosult,
- b) vagy családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt,
- és az a) és b) pontban említett gyermekek száma a négy főt eléri.
A jogosultság időtartama:
A NÉTAK azokra a hónapokra vehető igénybe, amelyekben a jogosultság fennáll. A jogosultság teljes hónapra vonatkozik, azaz ha egy nő az adott hónapban akár csak egy napig is NÉTAK-os anyának számít, akkor a teljes hónapra érvényesítheti a kedvezményt. Az első jogosultsági hónap 2020 januárja.
A kedvezmény alapja:
A NÉTAK a következő jövedelmekre érvényesíthető:
A bér- és más nem önálló tevékenységből származó jövedelemre:
- a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem,
- táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj,
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátások,
- álláskeresési járadék, álláskeresési segély, kereset-kiegészítés és keresetpótló juttatás,
- a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély e jogviszonyból származó jövedelme;
- keresetpótló járadék
- a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása,
- a munkaviszony megszűnésével összefüggésben törvényben meghatározott mértékű végkielégítés,
- a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése ellenértékeként kifizetett jövedelem,
- a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenységére tekintettel adott juttatás,
- a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő tevékenysége (például: igazgatótanácsi tag, felügyelőbizottsági tag) ellenértékeként kapott juttatás,
- nemzetközi szerződés hatálya alatt a nem önálló munkából, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszonyból származó jövedelem,
- az országgyűlési képviselők, nemzetiségi szószólók, polgármesterek e tevékenységből származó jövedelme,
- az állami projektértékelői jogviszonyból származó jövedelem.
Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül:
- a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjére,
- átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelmére;
- a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmére;
- az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;
- a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;
- a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelmére;
- a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből (például megbízásból) származó jövedelmére.
A felsoroltakon kívül más jövedelemre – például bérbeadásra vagy más magánszemélytől származó jövedelemre – a NÉTAK nem érvényesíthető.
Súlyos fogyatékosság kedvezménye
– Orvosi igazolás, határozat alapján havi 8050 forinttal (az adóév első napján érvényes havi minimálbér – 161 ezer forint – 5 százalékával) lehet csökkenteni az adó összegét azokra a hónapokra, amelyekben a fogyatékos állapot legalább egy napig fennállt. Az orvosi igazolást vagy a határozatot nem kell csatolni, csak megőrizni. Akinek az állapota végleges, és korábban már kiadták az erről szóló igazolást vagy határozatot, nem kell újat kérnie, kivéve, ha II. típusú diabeteses betegségben szenved.
– A kedvezményt kizárólag a súlyos fogyatékosságban szenvedő magánszemély vonhatja le a saját összevonás alá eső jövedelme utáni adó összegéből (közeli hozzátartozója nem érvényesítheti).
Ki tekinthető súlyosan fogyatékosnak:
- Aki súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletben említett betegségben szenved vagy fogyatékossággal él,
- aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül
