Mikor jár végkielégítés

Mikor jár végkielégítés

INFO >

Mikor jár végkielégítés? És mikor nem?



A munkavállaló a Munka törvénykönyve (Mt.) alapján végkielégítésre jogosult abban az esetben, ha a munkaviszonya az ott meghatározott jogcímeken szűnik meg.

Ezek a jogcímek pedig a

  • munkáltató felmondása,

  • a munkáltató jogutód nélküli megszűnése,

  • valamint az úgynevezett  jogviszonyváltás. Utóbbi azt jelenti, hogy a munkáltató az Mt. hatálya alól kikerül.

Ebből a felsorolásból kitűnik egy fontos dolog. Abban az esetben, amikor a munkavállaló szünteti meg a munkaviszonyát felmondással, nem keletkezik végkielégítésre való jogosultság!

Mértéke a munkaviszony hosszától függ, de nem teljesen. A Munka Törvénykönyve meghatározza azt, hogy csak abban az esetben jár a dolgozónak végkielégítés, ha az adott munkahelyen minimum 3 éve folyamatos munkaviszonyban áll, és a felmondás időpontjában is foglalkoztatottnak számít, vagyis érvényes munkaviszonya van.

A végkielégítésre jogosító idő nem azonos a munkaviszony teljes hosszával. Annak végső pontja ugyanis a felmondás közlése, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése.

Ezen túlmenően a végkielégítésre jogosító munkaviszonyban töltött idő hosszának meghatározásakor a munkaviszony időtartamából nem kell figyelembe venni:

  • azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve a szülési szabadság teljes tartamát,

  • a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes tartamát,

  • valamint a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartamát.



Dombóvár Könyvelés. Megbízhatóság, szakértelem, pontosság.