OSZTALÉKFIZETÉS, OSZTALÉKELŐLEG
INFO >
Osztalékfizetési korlát
A számvitelről szóló 2000. évi C törvény (számviteli törvény) 39. paragrafusának (3) bekezdése szerint az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
A (3a) bekezdés alapján a szabad eredménytartalék és a saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, a 84. paragrafus (1) bekezdés szerint kapott (járó) osztalék, részesedés összegét.
Fentiek alapján az osztalék forrásának meghatározása során a szabad eredménytartalékot az előző évi adózott eredménnyel, valamint a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között, a döntés meghozatalának évében elszámolt, kapott (járó) osztalék összegével növelt értékben lehet figyelembe venni.
Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból a fentiekre figyelemmel az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs, vagy nem a tervezett mértékben van lehetőség, az osztalékelőleget, illetve annak egy részét a tagok kötelesek visszafizetni.
Személyi jövedelemadó
A magánszemélynek fizetett osztalékelőlegből és az osztalékból származó jövedelmet a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 66. paragrafusa alapján kell megállapítani, és 15 százalékos személyi jövedelemadó (szja) terheli. Az osztalékban részesülő magánszemélynek az osztalék kifizetésekor 14 százalék egészségügyi hozzájárulás- (eho) kötelezettsége is keletkezik a hozzájárulás-fizetési felső határ (450 ezer Ft/év) eléréséig. Az osztalékelőlegből ehót nem kell vonni.
A beszámoló alapján osztalékként ki nem fizethető, osztalékká nem vált (kölcsönné lett) osztalékelőleg elmaradt kamata pedig kamatkedvezményből származó jövedelemnek minősül az szja-törvény 72. paragrafusa alapján. Ennek megfelelően az osztalékelőleg kifizetésének időpontját a kölcsönnyújtás időpontjának tekintve, az eredményfelosztás időpontjáig (illetőleg a visszafizetésig) tartó időszakra meg kell határozni az osztalékelőleg utáni kamatkedvezmény összegét.
A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény értékének 1,18-szorosa, melyet 15 százalék szja és 22 százalékos eho terhel.
