Mikor jár végkielégítés
INFO >
Mikor jár végkielégítés? És mikor nem?
A munkavállaló a Munka törvénykönyve (Mt.) alapján végkielégítésre jogosult abban az esetben, ha a munkaviszonya az ott meghatározott jogcímeken szűnik meg.
Ezek a jogcímek pedig a
munkáltató felmondása,
a munkáltató jogutód nélküli megszűnése,
valamint az úgynevezett jogviszonyváltás. Utóbbi azt jelenti, hogy a munkáltató az Mt. hatálya alól kikerül.
Ebből a felsorolásból kitűnik egy fontos dolog. Abban az esetben, amikor a munkavállaló szünteti meg a munkaviszonyát felmondással, nem keletkezik végkielégítésre való jogosultság!
Mértéke a
munkaviszony hosszától függ, de nem teljesen.
A Munka
Törvénykönyve meghatározza azt, hogy csak abban az esetben jár a
dolgozónak végkielégítés, ha az adott munkahelyen minimum
3 éve folyamatos munkaviszonyban áll,
és a felmondás időpontjában is foglalkoztatottnak számít,
vagyis érvényes munkaviszonya van.
A
végkielégítésre jogosító idő nem azonos a munkaviszony teljes
hosszával. Annak végső pontja ugyanis a felmondás közlése,
illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése.
Ezen túlmenően a végkielégítésre jogosító munkaviszonyban töltött idő hosszának meghatározásakor a munkaviszony időtartamából nem kell figyelembe venni:
azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve a szülési szabadság teljes tartamát,
a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes tartamát,
valamint a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartamát.
