Egyéni vállalkozói bevételek
INFO >
EGYÉNI VÁLLAKOZÓI BEVÉTELEK
Egyéni vállalkozói bevételnek minősül különösen
- a tevékenység ellenértékeként, vagy ezek előlegeként kapott készpénz vagy jóváírt összeg, illetve bármilyen ezek helyett adott vagyoni érték;
- a tevékenységgel összefüggésben kapott kamat, kötbér, fogyasztói árkiegészítés;
- a tárgyi eszköz, nem anyagi javak, anyag, félkész termék eladási ára, vagy annak szokásos piaci értéke,
- az előállított vagy vásárolt terméknek, végzett vagy vásárolt szolgáltatásnak a szokásos piaci értéke, ha azokat az egyéni vállalkozó saját céljára felhasználja, illetőleg részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi, feltéve, ha ezzel kapcsolatban bármely évben költséget számolt el.
- a költségként elszámolt és utóbb visszatérített adó, a szociális hozzájárulási adó;
- a biztosító szolgáltatása, ha a biztosítási díj költségként elszámolásra került;
- a 100 ezer forint feletti egyedi beszerzési értékű tárgyi eszköz korábban egy összegben költségként elszámolt beszerzési értékének a törvényben meghatározott hányada, ha az átadásra a beszerzéstől számított 3 éven belül ellenszolgáltatás nélkül került sor, kivéve az adófizetési kötelezettség mellett történő átadást;
- a káreseménnyel összefüggésben kapott kártalanítás, kártérítés, ideértve a felelősségbiztosítás alapján felvett összeget. Az önálló bírósági végrehajtó munkadíja és költségátalánya fejében kapott előleg a díjjegyzék elkészítésének időpontjától számít bevételnek.
Bevételnek minősül a támogatás összege is azzal, hogy a költségek fedezetére, fejlesztési célra folyósított támogatás összegét csak akkor kell az egyéni vállalkozónak a bevételei között figyelembe vennie, amennyiben a támogatás célszerinti felhasználásával kapcsolatos kiadásait a költségei között elszámolja.
Bevételt növelő tételek:
- az adóalapot nem érintő bevételként nyilvántartott készletérték, ha az egyéni vállalkozó átalányadózást, Eva tv. szerinti, vagy a Katv. szerinti adózást választott korábban, és visszatér a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra;
- foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának csökkenése miatt figyelembe vett összeg;
- a Katv. hatálya alá történő áttérés esetén az egyéni vállalkozót megillető azon ellenérték, amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont megelőzi a Katv. szerinti adóalanyiság kezdő napját.
A tevékenység megszüntetése esetén további bevételnek kell tekinteni:
a megszűnéskor meglévő készletek leltár szerinti értékét;
a 100 ezer, 2000. december 31-ét követő és 2006. január 1-jét megelőző beszerzés esetén 50 ezer forint alatti tárgyi eszközök leltár szerinti értékét;
a kizárólag a jövedelemszerző tevékenységhez használt ingatlan használati vagy bérleti jogáról történő lemondás miatti ellenértéket;
az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését követően a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt ellenértéket (bevételt) azzal, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő igazoltan felmerült kiadás a megszűnés adóévében elszámolható vállalkozói költségnek minősül, amelyet a magánszemély a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában vehet figyelembe.
Bevételt csökkentő tételek:
a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként havonta az ilyen alkalmazottnak kifizetett bér, de legfeljebb a hónap első napján érvényes minimálbér;
szakképző iskolai tanulóval kötött – jogszabályban meghatározott – tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónapban a minimálbér 24 százaléka, illetve szakképző iskolával kötött megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónapban a minimálbér 12 %-a
sikeres szakmai vizsgát tett, volt szakképző iskolai tanuló folyamatos továbbfoglalkoztatása, valamint a törvényi feltételeknek megfelelő korábban munkanélküli személy, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül felvett szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy alkalmazottként történő foglalkoztatási ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett szociális hozzájárulási adó összege;
az egyéni vállalkozó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés folytatása érdekében felmerült költségként elszámolt összeg
a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó esetében a beruházáshoz kapcsolódó kisvállalkozói kedvezmény. A kisvállalkozói kedvezmény alapjául a bevétel és a költség különbsége, de legfeljebb 30 millió forint szolgál.
az adóbevallásban tájékoztató adatként feltüntetett fejlesztési célra nyilvántartásba vett összeg (ide nem értve a 10 százalék adókulcs alkalmazása miatt nyilvántartásba vett összeget), mely az adóévben elszámolt vállalkozói bevételnek és a vállalkozói költségek különbözetének 50 százaléka, de legfeljebb adóévenként 500 millió forint lehet
az adóév első napján, illetőleg az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének napján az öt főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó esetében – az átlagos állományi létszám alapulvételével – a létszámnövekményre tekintettel levonható összeg, feltéve, ha az adóév utolsó napján nincs az állami és az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása az adózónak.
a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó - kivéve a tevékenysége alapján mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási ágazatba vagy halgazdálkodási ágba sorolt egyéni vállalkozó - 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata alapján kisvállalkozások adókedvezményét is igénybe veheti. Az adókedvezmény mértéke a hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, 2013. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében pedig a kamat 60 százaléka azzal, hogy az igénybe vett adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot.
