Az átalányadózás alapvető szabályai

AZ ÁLTALÁNYADÓZÁS ALAPVETŐ SZABÁLYAI

Az átalányadózásra vonatkozó szabályokat az Szja tv. 50–57. §-ai tartalmazzák, melyek szerint adóévenként, az adóév egészére átalányadózást választhat az az egyéni vállalkozó, akinek az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg.

Az előzőekben foglaltaktól eltérően az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 100 millió forintot nem haladta meg.

Az átalányadó választásakor egyéni vállalkozói bevételnek az adóévben e törvény rendelkezései szerint megszerzett vállalkozói bevétel minősül. Az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható.

Aki egyéni vállalkozóként is és mezőgazdasági kistermelőként is jogosult az átalányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást.

Az átalányadózás következő adóévre történő választásáról vagy annak megszüntetéséről már működő adózók esetében az előző évre benyújtott személyi jövedelemadó bevallásban lehet nyilatkozni az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóknak. Ez a nyilatkozat a visszavonásig érvényes.

Az az egyéni vállalkozó, aki átalányadózást alkalmaz, és azt megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást a feltételek fennállása esetén is csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt.

Megszűnik továbbá az átalányadózásra való jogosultság, ha az egyéni vállalkozó terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért jogerősen mulasztási bírságot állapított meg. Ilyen esetben az átalányadózásra való jogosultság megszűnésének időpontja a határozat jogerőre emelkedésének napja.

Az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor a vállalkozói bevételt kell alapul venni (Szja tv. 4. számú, valamint 10. számú mellékletében foglaltak szerint), amelyet kedvezményekkel nem lehet csökkenteni.

A bevételből a jövedelem az elismert, egyes tevékenységek szerint különböző százalékban meghatározott költséghányad (költségátalány) levonásával állapítható meg. A költséghányad megállapításánál nem a bejelentett tevékenység az irányadó, hanem az, hogy mely tevékenységből származott bevétele az egyéni vállalkozónak.

Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó költségátalányok :

1. A bevételből 40 százalék, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 25 százalék költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem a bármely tevékenységre vonatkozó, általánosan alkalmazható rendelkezés szerint.

2. A bevételből 80 százalék, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 75 százalék az elismert költséghányad akkor, ha a vállalkozó az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási és kereskedelmi tevékenység(ek)et folytat. Aki más tevékenységet is folytat, annak az egész bevételére a 40 (illetőleg a 25) százalékos költséghányadot kell alkalmaznia.

3. Az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozói bevételből 87, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 83 százalék költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem.

4. A 3. pontban említett egyéni vállalkozó, feltéve, hogy a tevékenysége külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt üzlet(ek) működtetésére terjed ki, a bevételből 93, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 91 százalék költséghányad levonásával állapíthatja meg a jövedelmét.

5. Ha ez a kiskereskedő a felsoroltakon kívül más kiskereskedői tevékenységet is folytat, akkor az egész bevételére a 3. pont szerinti költséghányadot alkalmazhatja, ha pedig a 2. pontban említett tevékenységből is szerez bevételt, akkor az egész bevételére a 2. pont szerinti költséghányad vehető figyelembe. Végül, aki bármely kedvezőbb költséghányadú tevékenysége mellett az 1. pont alá tartozót is folytat, annak csak 40 (kiegészítő tevékenység esetén 25) százalék költséghányadot lehet érvényesítenie.

6. Ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben úgy változik, hogy a korábban alkalmazottnál alacsonyabb költséghányad illeti meg, akkor a változást megelőzően keletkezett bevételeire is csak az utóbbit alkalmazhatja. Más a helyzet annál az egyéni vállalkozónál, aki az adóév egy részében kiegészítő tevékenységet folytatónak is minősül, esetében az adóévi összes bevételre a magasabb költséghányad alkalmazható. Az átalányban megállapított jövedelem is az összevont adóalap részeként adózik.

Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó – ha áfa levonási jogát nem érvényesíti – csak bevételi nyilvántartást vezet (a pénztárkönyv bevételi adatait vezeti).

Az átalányadózásra való jogosultság bármely ok miatt történő megszűnése esetén a részletes bevételi és költségnyilvántartást, illetőleg pénztárkönyvvezetést, valamint a szükséges részletező nyilvántartások vezetését haladéktalanul meg kell kezdeni, ugyanis az átalányadózásra való jogosultság az adóév elejéig visszamenőlegesen szűnik meg, vagyis az egyéni vállalkozó a teljes adóévre a vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályai szerint adózik.